Kelet vagy nyugat? Az esetleg megtévesztő cím ellenére ez az írás főleg nem Magyarország azon ezeréves dilemmájáról fog szólni, hogy milyen geopolitikai orientációt kövessen, hanem a vezetés egyszerűbb formájáról, amikor egy gépjárművet próbálunk irányítani (Bár természetesen felfedezhetőek összefüggések a két téma között).

 11.jpg

A mi autónk?

Az alap kiindulási gondolatom az, hogy egy nemzetről nagyon sokat elárul az, hogy milyen a közlekedési kultúrája. Ugyanígy egy adott emberről is nagyon sokat elmond, hogy hogyan vezet, milyen a vezetési kultúrája – ebből sokszor következtetni lehet a sofőrök egyéb kulturális jellemzőire is. (Vigyázz! Ez egy sztereotípiáktól hemzsegő írás)

Ahogy egyre többet vezetek Budapesten, egyre inkább nem értem a magyar sofőrök azon jelentős részét, akik lélekben már beléptek az Eurázsiai Unióba. Vezetés közben dudálnak, mutogatnak, tolakodnak, anyáznak és közben halál idegesek. Végülis tényleg jobb hazaérni a családhoz három perccel hamarabb vörös fejjel, mint nyugodtan, néhány perccel később – így legalább otthon nem kell megvárni amíg felidegesít az asszony vagy a gyerek, hazaérkezés után egyből meg lehet őket verni.

Eddigi tapasztalataim szerint - erős leegyszerűsítéssel – vezetési kultúra szerint a magyar sofőrök eloszlása is – az oly sok jelenséget leíró – Gauss-görbére hajaz, azaz normál eloszlást mutat. A vezetők egy kisebb része, mondjuk 10-20 %-a nagyon előzékeny, nagyon nyugodtan vezet, és tudja, hogy attól, hogy idegeskedik még nem fog gyorsabban haladni a sor (ez a társaság nem összekeverendő a béna sofőrökkel) - persze a jófejkedést is túlzásba lehet vinni, de ezt most hagyjuk. (Ha már dugóban állsz, akkor meg lehet próbálni hasznosan eltölteni az időt, én például vettem angol szótanuló kártyát, amíg nem halad a sor kiválóan elszórakoztatom magam velük). A sofőrök döntő többsége az átlagos tartományba esik, ők azok, akik csendben, duzzognak a forgalomban, hogy már megint csak ők kerültek a dugóba, és egyébként is már megint ugyanannak a volt megasztáros énekesnek a dalát halják a Class FM-en. Úgy viselkednek, ahogy egy jó,sztereotipikus magyarhoz illik. Viszont van egy tíz százalék, aki a fenti tolakodó-anyázós kasztba tartozik. Na ők azok akik megpróbálják elvenni az ember életkedvét és magyarságba vetett hitét azzal, hogy indokolatlanul mutogatnak, mindenféle lelkiismeret-furdalás nélkül nyomulnak az üres sávban, majd megpróbálnak bevágni az álló sorba, és természetesen nekik áll feljebb, ha az egyszeri sofőr nem engedi be őket. Dudálnak mögötted, hogy haladj ha te éppen voltál olyan rendes és nem ütötted el a zebrán átmenő nyugdíjast. Vagy a másik kedvenc manőverem, amire a 10%-nak is csak a legvérmesebb része képes – igazi privitív módon a szirénázó mentőt követve haladni. És még lehetne sorolni ezeket a szépségeket, mindenkinek vannak ilyen élményei.

gauss2.jpg

 Gauss-görbe

(A kerékpárosokat most tudatosan nem keverem ide, mert persze a biciklisek is részei ennek a magyar közlekedési kultúrának, de az ő szerepükről, viselkedésükről külön is sokat lehetne írni.)

Nem akarom, hogy ez az írás is egy legyen azok közül, amiből az jön le, hogy bezzeg mi magyarok ebben is milyen szarok vagyunk, a magyarok mindenben csak a rosszat látják meg. Ezért is írtam a normál eloszlás páldáját, azok az arányok nagyjából megfelelhetnek a valóságnak. Szóval annyira nem rossz a helyzet, de talán lehetne jobb is. A magyar nemzeti kultúra nagyon értékes, és természetes módon folyamatosan alakul. Történelmi-földrajzi adottságaink szerint inkább nyugati, de azért keleti  elemeket is tartalmaz "nyomokban" – ennek a nagy kulturális egésznek a része a közlekedési kultúra is. Ami szerintem fontos, hogy ha már muszáj alakulnia a kultúránknak, akkor inkább Bajorország kultúrájához, mint Donyecki Népköztársaság kultúrájához közeledjen a magyarországi.

Ezt a bekezdést nehogy elolvasd, mert csak egy ide nem illő kis politikai kókányolás! (Amikor az országnak döntenie kell, hogy kelet vagy nyugat akkor nem csak az uniós támogatásokról, vagy a gazdasági hatásokról dönt - mégha a legtöbbször ezeket is hozzák fel érvként. Hanem ugyanilyen fontos, hogy melyik kultúrkörhöz akarunk tartozni - melyikhez és mennyire, természetesen Magyarország esetében ez sem fekete vagy fehér, hanem a szürke valamelyik árnyalata. Aki egyébként egy kicsit is tudja értelmezni a politikai híreket az el tudja dönteni, hogy melyik magyar párt mit gondol a kérdésről, mégha a sajtó ezt sokszor máshogy is magyarázza. Szerintem aki komolyan azt gondolja, hogy Magyarországnak egy oroszokkal közös Eurázsiai Unióban lenne a helye az vagy valami sajátos érdeket szolgál, vagy teljes ismeretlenek előtte a világban lejátszódó folyamatok. Röviden erről csak annyit, hogy akinek van egy kis geopolitikai ismerete az tudhatja, hogy Oroszországra hosszútávon nem érdemes fő stratégiai partnerként tekinteni (de szerintem még csak másodlagosként sem). A népessége rohamosan csökken, az onnan kapott energiahordozókat, pedig néhány évtizeden belül helyettesíteni fogjuk. Az orosz nép innovációra teljességgel alkalmatlan, maximum azt tanulhatjuk meg tőlük hosszútávon, hogy hogyan kell decijével inni a vodkát. Bár ez is biztos egy nagyon hasznos ismeret, de azért én inkább arra szavazok, hogy néhányszor még egyezzünk meg velük valahogy a földgáz áráról, aztán törekedjünk rá, hogy azt se kelljen (egyébként bárhogy is próbálják egyesek eltúlozni a jelenlegi kormányzat sem csinál szerintem mást). Oroszország most van egyébként az 1991 utáni geopolitikai hatalmi csúcsán, és ez arra volt elég, hogy egy szétzilált államtól (ami sem a NATO sem az EU kötelékébe nem tartozik) elszakítson egy orosz többségű területet. Innen már középtávon is lefelé fog menni Oroszország súlya - ez szerintem biztos. És ez csak a gazdasági-politikai vonal, az orosz kulturális tényezőket talán nem kell bemutatni.) Zárójel bezárva.

Ugyanígy fontos része a kultúrának a vendégszeretet is. Hogyan kapcsolódik ez a közlekedési kultúrához? Például úgy, hogy nem ütjük el a naívan sétálgató turistákat a zebránál. Mostanában viszonylag sokat vezetek a belvárosban, és persze itt nagyon sok nézelődő turistát lát az ember. Még az átlagos zebránátengedjükagyalogost jóérzésnél is jobb, amikor láthatólag turista kinézetű embereket engedsz át az úton. Nagyszerű érzés, amikor látod az arcukon a mosolyt és azt, hogy egy kicsit máris hozzátettél ahhoz, hogy jól érezzék magukat Magyarországon. A kedvenceim egyébként az olaszok, ők a hüvelykujjukkal felfelé mutatva köszönik meg az előzékenységet. Erre is érdemes lenne jobban odafigyelni a magyar sofőröknek, mert a saját tapasztalataim szerint is iszonyat sokat tud dobni egy turista hangulatán, ha egy idegen országban egy ilyen apró kedvességeket kap a helyiektől. 

Szóval összegzésként annyi, hogy mindeni személyesen döntse el, hogy milyen vezetési stílusban akar eljutni a céljához. Én inkább Bajorországot választom. Biztos, hogy bennem van a hiba, de engem örömmel tölt el, amikor az úton átengedem a gyalogosokat, vagy örömmel tölt el az is amikor beengedek egy autót magam elé, aki cserébe vészvillog egyet köszönetként. Higgyétek el kedves balkáni sofőrök ez sokkal jobb érzést kelt, mint az idegeskedés. Egyszer érdemes kipróbálni!

Szerző: Jancsó Tamás  2014.05.24. 11:32 5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jancsotamasgondolkozik.blog.hu/api/trackback/id/tr56197913

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vasgyuszi 2014.05.26. 07:15:10

Sajnos itt is egyre több a "balkáni"-sofor. Ömlik be a szemét KEu-ból és egy halom közép- és sötétbarna koszvadék a Közel-Keletrol és Afrikából. Tragédia! Érezhetoen romlott a közl. kultúra az elmúlt 10-12 évben (ennyire van csak rálátásom, de így is szembetuno).

Azért még boven élheto, bár motorosok meg cangások itt is jórészt parasztok, no meg a taxis kasztról se feledkezzünk meg ;)

egysmás 2014.05.26. 08:22:26

Gátlástalanul megy az üres sávban..

roli101 2014.05.26. 08:27:40

Szerintem olyan írjon közlekedési morált összehasonlító cikket, aki legalább 30-40 országban közlekedett és főleg Európán kívül. Mert a bajor és a hallomásból ismert orosz közlekedés összehasonlítása a magyarral és ebből következtetések levonása eléggé bénára sikeredett. Először tudtad, hogy mit akarsz eredményként kihozni, majd kerestél hozzá egy hallomásból ismert sztereotípiát.

Egy kambodzsai és egy angol közlekedést nem lehet összehasonlítani és főleg nem lehet messzemenő következtetést levonni az abban résztvevők egyéb kultúrájára vonatkozólag. Ezt csak a beképzelt, tudatlan okoskodók teszik meg, akik azt hiszik, hogy ők mindent jobban tudnak és a saját látószögüket veszik etalonnak.

Jancsó Tamás · http://jancsotamasgondolkozik.blog.hu 2014.05.26. 09:17:02

@egysmás: elnézést, ha nem volt egyértelmű, itt arra gondoltam amikor valaki tudja, hogy merre akar menni és az egyik, mondjuk jobbra kanyarodó sáv hosszan be van állva, mellette pedig egy teljesen üres, és azon az üres sávon előremegy a sor elejére, és ott befurakodik az álló sor elejére.

Jancsó Tamás · http://jancsotamasgondolkozik.blog.hu 2014.05.26. 09:22:57

@roli101: leírtam, hogy egy sztereotípiáktól hemzsgő írás, tudatosan rájátszottam erre az íráskor. Egyébként meg bár 30-40 országban nem is közlekedtem, de húsznál többen igen, Franciaországtól keleten Ukrajnáig és a Balkánon át Iránig - ezekből a benyomásaimból írtam. Ez azért nem Kambodzsa és Anglia összehasonlítása, de köszönöm szépen a kritikát, és hogy az írásom alapján sikerült minősítened egész lényemet.